Az időszakos böjtölés előnyei
Talán a kelleténél több pozitív hatást is tulajdonítanak az időszakos böjtölésnek, mint amivel az valóban rendelkezik. A legtöbb előny úgy érzem egy kicsit eltúlzott, illetve én csak moderáltan tapasztaltam azokat. Persze vannak olyan hatások, amelyeket csak hosszú távon jelentkeznek. Ezekre még várok…
Fontos megemlíteni, hogy a böjtöléssel kapcsolatos kutatások jelentős része vagy kis mintán, vagy állatokon végzett kísérletek. Nem azt mondom, hogy a felsorolt pozitív hatások hazugságok lennének, hanem a mértékük sokkal csekélyebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
Az impozáns lista olvasása után tehát ne válj kultikus böjthívővé és kezdj vizespalackok beszerzésébe miközben kipakolod a hűtőszekrényed tartalmát.
Kezeld helyén az előnyöket. Az időszakos böjtölés egy nagyszerű táplálkozási módszer, de nem csodapirula.
A rövid szolgálati közlemény után pedig lássuk, milyen előnyökkel kecsegtet a böjtölés:
1. Serkentheti a növekedési hormon termelését
A növekedési hormon a testkompozíció Jolly Jokere. Segít az izomtömeg növelésében, gyorsítja a zsírégetést és pozitív hatással lehet az edzés közben nyújtott teljesítményünkre is. A felsorolt előnyök megtapasztalásához pedig az időszakos böjtölés is hozzásegíthet.
Hat férfi böjtölését kontrollált környezetben vizsgáló kutatás eredményei szerint már egy 5 napos böjtölési ciklus során is kimutatható a növekedési hormon szintjének emelkedése.
Egyetlen férfi 40 napos böjtjét vizsgáló tanulmányban pedig 5 nap alatt 300%-os növekedési hormon növekedést figyeltek meg, míg a 40 nap során volt olyan pont amikor az eredeti HGH (Human Growth Hormone) szint 1250%-os növekedését tapasztalták.
2. Időszakos böjtöléssel tovább élhetsz
Tudósok számtalan tanulmányban bebizonyították már, hogy a kalóriamegvonás furcsa módon meghosszabbítja az életünket. Nem is olyan furcsa, ha belegondolunk. Amikor “éhezünk” a testünk szakadatlanul keresi a túlélés különböző módjait, meghosszabbítva ezzel a várható élettartamunkat.
A jó hír, hogy az időszakos böjtölés is szinte ugyanazokat a pozitív hatásokat képes produkálni, mint a kalóriamegvonás.
Persze a böjtöléstől nem leszünk halhatatlan hegylakószerű kardforgatók, de a leggyakoribb időskori betegségek kockázatának csökkentésével a böjtölés valós előnye a hosszabb élet.
3. Segíti a sejtek megújulását
Az időszakos böjtölés elősegíti a sejtek megújulását, az autofágiát. Az autofágia során a sejtek felhasználják a régi, rosszul működő fehérjéket és az energiából új, egészséges sejteket hoznak létre.
Az autofágia elősegíti a hosszabb életet, de segít a kutatóknak jobban megérteni a Parkinson- és Alzheimer-kórt is.
Amikor az autofágia nem megy végbe kellő gyakorisággal a szervezet raktározni kezd olyan sejtes anyagokat, amik között előfordulnak az Alzheimer-, és a Parkinson-kór kialakulásáért felelős fehérjék (beta-amyloid, tau fehérje) is.
Kutatók úgy vélik, hogy a kellően gyakori autofágia segít a szervezetnek a fent említett fehérjék lebontásában, ezzel meggátolva súlyos betegségek kialakulását. [1], [2]
4. A böjtölés javítja az inzulinérzékenységet
Az elnyújtott böjtöléssel töltött időszakban kisebb mennyiségben termelődik inzulin a hasnyálmirigyben, így lehetőségük van a sejteknek pihenni a folyamatos válaszreakcióra késztető három óránkénti étkezésekkel szemben.
Az alacsony inzulinszint továbbá elérhetővé teszi a zsírszöveteket, ezzel segítve a zsírégetést.
5. Csökkentheti a rák kockázatát
Bár vitatott és nem feltétlenül bizonyított hatása az időszakos böjtölésnek, de több kutatásban is a rák kockázatának csökkentésével és a gyógyulási esélyek növelésével hozták összefüggésbe a böjtölést.
A részben állatokon végzett kísérletek többsége inkább óvatos feltételezés, mintsem határozott állítás, ezért kezeljük helyén az információkat.
Egy 10 résztvevővel végzett kísérletben a kemoterápia előtti rövid idejű böjtölés (48 óra) hatékonynak bizonyult a kemoterépia mellékhatásainak csökkentésében és az egészséges sejtek védelmében.
Másik tanulmány szerint kemoterápia előtti váltott napokon kivitelezett egész napos böjtölés növeli a gyógyulás esélyét.
Nem csak a rák, hanem a 2-es típusú diabétesz és kardiovaszkuláris betegségek esélyét is csökkentheti a váltakozó napokon végzett böjtölés az alábbi kutatás szerint.
6. Egyszerűbb napirend időszakos böjttel
Az élettani előnyök mellett érdemes megfontolni a böjtölés hétköznapokra gyakorolt hatásait is. Számtalan lehetőség van a böjtölési-étkezési időszakok variálására, így biztosan megtalálod a napirendedbe illeszkedő módszert.
A legtöbb útmutató a reggeli elhagyását javasolja, mivel ezzel hatékonyan ki tudod tolni az egész éjszakán át tartó böjtölést.
Mit szólnál hozzá, ha ébredés után csak egy palack vizet vennél magadhoz és kezdődhetne is a napod?
A reggeli időnyerés mellett a három óránkénti étkezéssel járó előkészületekkel sem kell foglalkoznod, ha böjtölésre adod a fejed. Nem szükséges a porciókra osztott dobozaidat magaddal cipelned, ha az étkezi ablakot úgy időzíted, hogy épp otthon legyél, esetleg 1 étkezésnyi ételt viszel magaddal.
Hogyan böjtölj? A böjtölés szabályai
Az időszakos böjtölésnek számtalan különféle variációja van a böjtölési-étkezési ablakok szabadon variálhatósága miatt. Míg az egyik módszert egyszerűen beillesztheted az napirendedbe, addig a másikkal maximalizálhatod a böjtölés élettani előnyeit, míg ugyancsak egy másik útmutatót követve elköteleződés nélkül tesztelheted a böjt hatásait.
1. 16/8-as böjt
Talán a legnépszerűbb és a hétköznapokba legegyszerűbben beilleszthető böjtölési módszer a 16/8-as böjt.
A módszer lényege, hogy 16 óra böjtölést követően csak egy 8 órás étkezési ablakban vihetünk be táplálékot.
A böjtölés efféle módjára építette Martin Berkhan a Leangains módszert, aminek hála széleskörben ismertté vált az IF ezen formája.
A 16:8-as módszer betartása egyszerű, mivel a 16 órás böjtölésbe beleszámít az éjszaka is. Egy további étkezés elhagyásával könnyen elérhetjük a 16. órát.
Én is a 16/8-as módszert követem. A nap utolsó étkezése számomra a vacsora (20:00-ig). A következő nap kihagyom a reggelit és az első étkezés az ebéd.
Mivel minden nap ugyanakkor eszek és a böjtölési időszakok is megegyeznek, így egyszerűen hozzá lehet szokni ehhez a beosztáshoz. Ami nehézséget jelent talán, hogy a 8 órás étkezési ablakban kellő mennyiségű és tápanyagokban gazdag ételeket vigyek be.
2. 5:2 diéta
Étkezz a megszokott rendszer szerint a hét 5 napján át, míg 2 napig naponta 500-600 kalóriára csökkented a kalóriabeviteled. A módszer szerint nők számára 500, míg férfiak esetében 600 kalóriára érdemes csökkenteni a két böjtölős nap étkezéseinek kalóriamennyiségét.
Az 5:2 módszer kritikusai jogosan mutatnak rá, hogy semmilyen kutatás nem támasztja alá az étkezés ilyen jellegű ütemezésének előnyeit. Azonban a csökkentett kalóriás napok szinte egész napos böjtöt jelentenek, így az 5:2 diétát követők is tapasztalthatják az időszakos böjtölés kutatásokkal bizonyított hatásait.
3. Eat-Stop-Eat
Az Eat-Stop-Eat módszert követve a böjtölés hossza 24 óra, amelyet egy héten egy vagy két alkalommal ajánlott tartani. A 24 órás böjtre épülő programot Brad Pilon tette ismertté és a módszer népszerűsége azóta is töretlen.
Gyakorlatilag ha hétfőn 19:00-kor vacsorázol, akkor a következő étkezésed a keddi 19:00-kor esedékes vacsora.
Böjtölhetsz vacsorától vacsoráig, vagy reggelitől reggeliig. Ilyen tekintetben nem szab meg követendő szabályokat a módszer.
Hosszabb böjtöket megterhelőbb tartani, viszont nagyobb valószínűséggel kerüljük el az alulevést és a súlyvesztést a 16/8 rendszerhez képest.
4. Heti egy nap böjt
Böjtölj egy héten egyszer 24 órán keresztül.
Ez egyik legjobb módszer a böjttel ismerkedőknek, mivel nem kíván teljes elköteleződést (heti 1 nap) és mivel mentális kihívást jelent egy egész napos böjt tartása, így hatékonyan felkészít más beosztást követő böjtölés alkalmazására.
Ha szeretnél tömeget növelni vagy épp a 16-8 módszerrel folyamatosan súlyt veszítesz, akkor a heti egy nap böjt jó megoldás lehet.
5. Időszakos böjtölés váltakozó napokon
A váltakozó napokon végzett böjtölés értelmében 24 órás böjtölési szakaszok váltják a 24 órás étkezési ablakokat. Tehát egy teljes böjtöléssel töltött napot követ egy szabad nap, majd újra böjtöléses nap és így tovább.
A váltakozó napon végzett 24 órás böjt segít kihasználni a hosszabb böjtölés előnyeit, ezért is alkalmazzák az időszakos böjtölést vizsgáló tanulmányokban leggyakrabban ezt a módszert.
Míg potenciálisan az egyik legnagyobb pozitív hatással járó módszer, azonban a hétköznapokban való alkalmazása során nehézségekbe ütközhetünk.
Sosem próbáltam a váltakozó napokon való böjtölést és nem is tervezem. Nem látom, hogyan illeszkedik be egy napirendbe anélkül, hogy feszültté tenne és napközben folyamatosan a következő étkezésen járna az eszem.
Melyik böjtölési módszert kövesd?
Mindegyik módszernek más előnye van, illetve máshogy illeszkednek egy kötött napirendhez. Míg például a 16/8-as módszert szinte bárki be tudja építeni a hétköznapjaiba, addig a váltakozó napon való böjtöléssel meggyűlhet a bajunk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése