Ugrás a fő tartalomra

Alapanyagcsere (BMR)

Mi az alapanyagcsere?

Az alapanyagcsere a basal metabolic rate - röviden BMR - kifejezés magyar fordítása. Ez azt a kalóriamennyiséget jelenti, mely a szervezet létfenntartásához szükséges. Ebbe beletartozik a légzés, a szívizom mozgása, a bélrendszer működése, a gondolkodás, a gyógyulás vagy a testhő termelése. Ennyi kalória szükséges ahhoz, hogy egy ágyon fekve tökéletesen mozdulatlanul életben maradj.


Ez nem sokban tér el az RMR-től, azaz nyugalmi anyagcserétől, mely azt mutatja meg, pihenés közben hány kalóriát használ el a test, ám a pihenés alatt itt nem a teljes mozdulatlanságot értik, hanem a megterhelés hiányát, így emiatt ez a szám nagyon kicsit magasabb.

Mivel az alapanyagcsere azt a kalóriamennyiséget mutatja meg, amire a testnek mindenáron szüksége van, ezért, ha ezt nem kapja meg, akkor az életben maradás érdekében ezt más forrásból, saját tartalékaiból fogja fedezni. Amikor a napi kalóriaszükségletet nem sikerül egészen fedezni, de az alapanyagcsere elégségesen biztosított, akkor a test javarészt zsírt használ fel.

Abban az esetben azonban, ha a létfenntartáshoz sem kap elég energiát, nem éri be ennyivel, hanem megpróbálja csökkenteni a kiadásait. Az izomszövet nemcsak felhasználható energiaforrás, de fenntartása jóval több kalóriát igényel, mint a zsíré. Éppen ezért, ha valaki az alapanyagcseréhez szükséges mennyiség alatt táplálkozik, akkor az egyre gyorsabban fogy, ám ennek egyre nagyobb része lesz izom. Ez a testzsírszázalék romlásához, elzsírosodáshoz, az anyagcsere lassulásához vezet. Amikor a diéta véget ér, a leadott izmok miatt csökkent kalóriaszükségletnek köszönhetően a korábban hízást okozó szokások még több plusz kilót eredményeznek.

A jojózó testsúly egyre rosszabb helyzetet teremt, így nagyon fontos, hogy ha fogyni próbálsz, ügyelj arra, hogy ne táplálkozz a BMR-rel meghatározott mennyiség alatt. Ezzel és rendszeres mozgással minimalizálható az izomveszteség, ami segít az elért fogyás hosszú távú tartásában.

Mi az anyagcsere és a BMR? 

Az anyagcsere, vagy metabolizmus biokémiai változások összessége az élő szervezetekben és sejtekben. A metabolizmus fő célja az étel energiára való átalakítása, melyre szükségünk van a sejtfolyamatok működéséhez. További feladata az étel átalakítása fehérje-, zsír- és szénhidrát építőelemekre, valamint nitrogéntartalmú vegyületek eltávolítása. 

 

Az élő szervezetek anyagcseréjét elsődlegesre és másodlagosra oszthatjuk:

az elsődleges anyagcsere az alapvető kémiai változásokat foglalja magában, amelyek közvetlen összefüggésben vannak az élettel és a test növekedésével. Ide tartozik a cukor-, zsír-, aminosav- és a nukleinsavak anyagcseréje.
a másodlagos anyagcsere a szervezet egyes csoportjaiban végbemenő kémiai folyamatokat foglalja magában, amelyek által a specifikus, nem fehérje anyagok keletkeznek és szétbomlanak. Ezek lehetnek védőanyagok, hormonok, pigmentek és építő molekulák, amelyek a szervezet vázát alkotják. 
 

Az anyagcsere tempója, amellyel a átalakítja az ételt a szükséges energiává, az anyagcsere gyorsaságának nevezzük. A szervezetnek a túléléshez szükséges legkisebb energiamennyiséget alapanyagcserének, vagy BMR-nek nevezzük.

 

Az alapanyagcsere (BMR) egy olyan adat, amely kifejezi, hogy mennyi kalóriát szükséges a szervezetnek nyugalmi állapotban elégetnie annak érdekében, hogy fenntartsa az alapvető vitális funkciókat. Ilyen állapotban a test az energiát csak a létfontosságú szervek működésére fordítja, melyek közé a következők tartoznak: szív, agy, tüdő, vese, idegrendszer, belek, máj, nemi szervek, izmok és a bőr. Általánosságban a BMR-t testsúlycsökkentés céljából határozzák meg. Az ideális testsúly megőrzése érdekében fontos, hogy egyensúlyban legyen az energiabevitel és -felhasználás. Ha ismered a saját BMR adatodat, nagyon egyszerű megőrizni ezt az egyensúlyt. 

 

Az energiát, amelyet a test a nap folyamán felhasznál, teljes napi energiafelhasználásnak (TDEE) nevezzük. Ennek három összetevője van: az alapanyagcsere, az ételek hőtermelése és az aktivitásból eredő energiafelhasználás. Ez a három tényező adja meg a szervezet pontos napi energiaszükségletét. Ellentmondásosan a legtöbb kalóriát és energiát nyugalmi állapotban használja fel testünk, mert valójában minden szerv izom. Éppen az izmok funkciójának betöltéséhez szükséges a legtöbb energia. 

alapanyagcsere - ebben az állapotban a szervezet minden nap a kalóriák 60-75 %-át használja fel
fizikai aktivitás (mozgás és sport) - ebben az állapotban a szervezet minden nap az kalóriák 15-30 %-át használja fel
termogenézis (emésztéssel járó kalóriafelhasználás) - a kalóriák kb. 10 %-át használja fel. 
 

Mi az a #metabolizmus és BMR?

 

Mire szolgál a BMR?
Amint megismered a saját BMR-edet, pontosan tudod, hogy hány kalóriát égetsz el naponta nyugalmi állapotban. A BMR-nek köszönhetően meghatározhatod, hogy hány kalóriát kell bevinned, hogy növeld az izomtömeget, zsírt égess vagy fenntartsd a testsúlyod. Egyszerűbben mondva, ha tudod, mennyi kalóriát viszel be és használsz fel, a célod elérése egyszerűbbé válik. Hogyan kezdd el?

 

Fenn akarod tartani a testúlyod? 
Annyi kalóriát fogyassz, amennyit felhasználsz.
Hízni szeretnél? Fogyassz több kalóriát, mint amennyit felhasználsz.
Fogyni szeretnél? Fogyassz kevesebb kalóriát, mint amennyit felhasználsz. 
 
Tényezők, amelyek befolyásolják a BMR-t
A kiszámolt BMR-edet azonban több tényező is befolyásolja:

testtömeg - a nagyobb súlyú emberek BMR értéke magasabb.
testösszetétel - ismert tény, hogy a zsírszövet kisebb metabolikus aktivitással rendelkezik mint az izomszövet. Az izomtömeg növelésével gyorsul az anyagcsere is.
nem - az alapanyagcsere a férfiaknál kb. 5-10 %-kal magasabb, mint a nőknél. Ez egy bizonyos mértékig azért van, mert a nőknek általánosságban magasabb a testzsírszintjük és kisebb az izomtömegük, mint a férfiaknak.
kor - az anyagcsere a kor előrehaladtával csökken, főleg annak következtében, hogy az izomszövet csökken és a zsírszövet növekszik, de a hormonális és a neurológiai változások is befolyásoják.
testhőmérséklet - minden 0,5°C-os belső hőmérséklet emelkedés növeli a BMR-t kb. 7 %-kal. A testben lezajló kémiai reakciók viszont gyorsabban működnek magasabb testhőmérséklet esetén.
egészségügyi állapot - a betegségek vagy sérülések akár kétszeresére növelhetik az anyagcsere gyorsaságát, mivel a test nagy mennyiségű energiát használ fel a regenerálódáshoz.
 

A BMR-t befolyásoló tényezők

A BMR-t ezen kívül a makrotápanyagok bevitele is befolyásolja, tehát:

a zsírok 5 %-kal növelik a BMR-t 
a szénhidrátok 5-10 %-kal növelik a BMR-t 
a fehérjék 20-30 %-kal növelik a BMR-t 
{ ℹ️Tehát itt látható érdemes fehérjében dús étrendet követni, de erről egy másik bejegyzésben.} 

A szervezet a felesleges energiát zsír formájában raktározza. Ahhoz, hogy megszabadulhass a zsírpárnáidtól, kalóriahiányt kell teremtened, amit a szervezet kénytelen lesz a test zsírtartalékaiból fedezni. Ehhez nem árt tudni, hogy 1 kg zsír = kb. 7000 kalória.

Az egészséges, hosszú távon is tartható fogyás üteme nagyjából 1-1,5 kg hetente, vagyis ezt a 7000 kalória mínuszt egy hét napjaira kell elosztanod – így napi 1000 kalória mínusz elérése a cél. Ezt úgy érheted el a legegyszerűbben, ha testedzéssel növeled a kalória-felhasználásodat, ezzel párhuzamosan pedig diétával csökkented a kalória-beviteledet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autofágia. Hallottál már róla?

 Meghatározza, meddig élünk Az utóbbi időben egyre többet beszélnek az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat. A legegyszerűbb meghatározás az autofágiára az önfogyasztás , mellesleg szó szerint ezt is jelenti a kifejezés. Ez arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével ismét közelebb juthat a sejt az optimális működéshez. Megfelelő önfegyelemmel és előrelátással hatást gyakorolhatunk az autofágiára.  Az autofágia nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen jól élünk, de talán azt is, hogy mennyi ideig - írja az MBG Health. Ha...

Az időszakos böjtölés előnyei

Az időszakos böjtölés előnyei Talán a kelleténél több pozitív hatást is tulajdonítanak az időszakos böjtölésnek, mint amivel az valóban rendelkezik. A legtöbb előny úgy érzem egy kicsit eltúlzott, illetve én csak moderáltan tapasztaltam azokat. Persze vannak olyan hatások, amelyeket csak hosszú távon jelentkeznek. Ezekre még várok… Fontos megemlíteni, hogy a böjtöléssel kapcsolatos kutatások jelentős része vagy  kis mintán, vagy állatokon végzett kísérletek . Nem azt mondom, hogy a felsorolt pozitív hatások hazugságok lennének, hanem a mértékük sokkal csekélyebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.  Az impozáns lista olvasása után tehát ne válj kultikus böjthívővé és kezdj vizespalackok beszerzésébe miközben kipakolod a hűtőszekrényed tartalmát. Kezeld helyén az előnyöket. Az időszakos böjtölés egy nagyszerű táplálkozási módszer, de nem csodapirula. A rövid szolgálati közlemény után pedig lássuk, milyen előnyökkel kecsegtet a böjtölés: 1. Serkentheti a növekedési hor...

Bulgur

Miért olyan egészséges a bulgur?   közel-keleti köret titkai. Minden, amit a bulgurról tudni érdemes. A bulgur, más néven „török rizs” nem más, mint tört búza, melyet a közel-keleti konyha több ezer éve használ köretként. Egyszerűen elkészíthető, tápláló és nagyon egészséges, nem véletlen tehát, hogy sokan ajánlják ételeink kísérőjeként a rizs helyett. A Healthline cikke összeszedte, miért is jó nekünk a  bulgur . Csupa rost és tápanyag A bulgur szárított, összetört búzaszemekből áll, elkészítéséhez leggyakrabban durumbúzát használnak, de más fajták is szóba jöhetnek. Az előfőzéskor a meghántolt búzaszemeket először lepárolják, majd kiszárítva összetörik őket. Az üzletekben már ilyen kész állapotban kapható, ezért otthon elegendő, ha leöntjük forró vízzel, majd hagyjuk, hogy jól megszívja magát vele. A rizzsel ellentétben a szemek nem ragadnak össze. A bulgur teljes kiőrlésű gabonának számít, vagyis a búzaszemek egészét fogyasztjuk. Natúr formában vagy ízesítv...