Ugrás a fő tartalomra

Hajdina

A hajdina, Fagopyrum esculentum, más néven pohánka, tatárka a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik, a hétköznapi életben mégis a gabonafélékhez sorolják, mert lisztes szilikát tartalmú magját a búzához hasonlóan fogyasztják. Magjainak színe fekete vagy barnás. Az íze is kellemes, de lássuk a gyógyhatásait!

Gluténérzékenyeknek lisztpótló

 

A hajdina jellemző tápanyaga, a többi gabonaféléhez hasonlóan, a szénhidrát, amely 56-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz.

  • Vitamintartalmát tekintve elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás és antioxidáns, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza.
  • Tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős. Ezen tápanyagokon kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek pl. egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak.
  • Magas rutintartalma (P-vitamin) miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták. Rutin hatóanyagának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket és az érrendszert - az erek kötőszövetes állományát - azáltal, hogy részt vesz a sejtfal regenerálódási folyamataiban. A rutin fő felhasználási területe a vénás betegségek kezelése.
  • Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt, a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül, jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbéldaganat) megelőzésében.
  • A hajdina alkalmazható a Candida albicans fertőzés étrendi kezelésében is, mivel itt az étlapon nem szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták. Ezek kiváltására a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a hajdinából készült termékek is felsorakozhatnak. A kórképben megnőtt B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható a hajdina.
  • A krónikus májbetegségekben a máj elzsírosodási folyamatának megelőzésében a kéntartalmú aminosavak (pl. metionin) fogyasztása jótékony hatású. Magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a gyógyétrendbe történő beépítésre.
  • A hajdinából régebbi korokban leggyakrabban kását főztek. A legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbban felhasználható.
  • A hajdina felhasználása
  •  
A növény magját fogyasztják nyersen, pörkölve, egészben és liszt formában. Lisztje azonban nem áll össze, ezért csak daraként, kásaként vagy lepény formájában készítik el. Konyhai felhasználás: egész magjából hajdina lepényt csinálhatunk. Lisztjét felhasználják sütemények, palacsinta készítésénél, de főzhető belőle hajdina leves is, a darából pedig hajdinakása készíthető. Ha a hajdinát mintegy negyedóráig vízben áztatjuk, lerövidíthető a főzési ideje. Oroszországban, Ausztriában és Németországban a hántolt hajdinát köretként fogyasztják.

 

Hajdina felhasználási tippek:
 

*tarhonya helyett használhatjuk *levesbetétként
*hajdinaliszt a búzaliszttel keverve tészták készítésére alkalmas
hántolatlan rizshez hasonlóan köretként is elkészíthető
 

Hallottál már a szoba tésztáról?
A szoba is hajdina lisztból készült tészta, Japánban elterjedt, rengeteg formában használt alapanyag. Levesbetétként, főételként szósszal tálalva, instant tésztaételek összetevője, gyorséttermek elmraradhatatlan körete.

 
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autofágia. Hallottál már róla?

 Meghatározza, meddig élünk Az utóbbi időben egyre többet beszélnek az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat. A legegyszerűbb meghatározás az autofágiára az önfogyasztás , mellesleg szó szerint ezt is jelenti a kifejezés. Ez arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével ismét közelebb juthat a sejt az optimális működéshez. Megfelelő önfegyelemmel és előrelátással hatást gyakorolhatunk az autofágiára.  Az autofágia nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen jól élünk, de talán azt is, hogy mennyi ideig - írja az MBG Health. Ha...
Megjegyzés küldése
További információk

Az időszakos böjtölés előnyei

Az időszakos böjtölés előnyei Talán a kelleténél több pozitív hatást is tulajdonítanak az időszakos böjtölésnek, mint amivel az valóban rendelkezik. A legtöbb előny úgy érzem egy kicsit eltúlzott, illetve én csak moderáltan tapasztaltam azokat. Persze vannak olyan hatások, amelyeket csak hosszú távon jelentkeznek. Ezekre még várok… Fontos megemlíteni, hogy a böjtöléssel kapcsolatos kutatások jelentős része vagy  kis mintán, vagy állatokon végzett kísérletek . Nem azt mondom, hogy a felsorolt pozitív hatások hazugságok lennének, hanem a mértékük sokkal csekélyebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.  Az impozáns lista olvasása után tehát ne válj kultikus böjthívővé és kezdj vizespalackok beszerzésébe miközben kipakolod a hűtőszekrényed tartalmát. Kezeld helyén az előnyöket. Az időszakos böjtölés egy nagyszerű táplálkozási módszer, de nem csodapirula. A rövid szolgálati közlemény után pedig lássuk, milyen előnyökkel kecsegtet a böjtölés: 1. Serkentheti a növekedési hor...
Megjegyzés küldése
További információk

Bulgur

Miért olyan egészséges a bulgur?   közel-keleti köret titkai. Minden, amit a bulgurról tudni érdemes. A bulgur, más néven „török rizs” nem más, mint tört búza, melyet a közel-keleti konyha több ezer éve használ köretként. Egyszerűen elkészíthető, tápláló és nagyon egészséges, nem véletlen tehát, hogy sokan ajánlják ételeink kísérőjeként a rizs helyett. A Healthline cikke összeszedte, miért is jó nekünk a  bulgur . Csupa rost és tápanyag A bulgur szárított, összetört búzaszemekből áll, elkészítéséhez leggyakrabban durumbúzát használnak, de más fajták is szóba jöhetnek. Az előfőzéskor a meghántolt búzaszemeket először lepárolják, majd kiszárítva összetörik őket. Az üzletekben már ilyen kész állapotban kapható, ezért otthon elegendő, ha leöntjük forró vízzel, majd hagyjuk, hogy jól megszívja magát vele. A rizzsel ellentétben a szemek nem ragadnak össze. A bulgur teljes kiőrlésű gabonának számít, vagyis a búzaszemek egészét fogyasztjuk. Natúr formában vagy ízesítv...
Megjegyzés küldése
További információk