Ugrás a fő tartalomra

kalóriacsökkentés 🆚 szénhidrát csökkentés.

Általában azt gondoljuk, hogy a csökkentett kalória bevitel a megoldás. De valóban ez a megoldás? A kalóriaszámolgatás vagy szénhidrát kontroll a megoldás?


Általában azt is gondoljuk, hogy a fogyáshoz és az ideális testsúly megőrzéséhez szükséges étrend esetében a csökkentett kalória bevitel fontosabb a makro tápanyagok (szénhidrát, zsír, fehérje) arányainál. Egyre több bizonyíték szól azonban amellett, hogy az étrend makro tápanyag-forrásainak és összetételének áthangolása – például bizonyos szénhidrát típusok mennyiségének csökkentése, magasabb rosttartalmú szénhidrátok előtérbe helyezése, valamint a telítetlen zsírok és/vagy a fehérjék mennyiségének növelése – elősegíti a zsírból származó súlycsökkenést, javítja az inzulin-érzékenységet és a glükóz-toleranciát. Ez utóbbiak olyan fontos anyagcsere mutatók, melyek eltérései a helytelen életmód következményeinek első jelei lehetnek.
Az biztos hogy :

Ha a tápanyag arányokon változtatunk, gyakran fogyástól függetlenül is csökken a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, többek között a vérnyomás optimalizálásával, vagy a vér zsírösszetételének javítása révén.
Kalóriacsökkentés: hogyan működik és egyáltalán hatásos?


Bizonyára sokszor hallotta már, hogy fogyni csak úgy le­het, ha csökken az energiabevitel. Fogyasszon kevesebbet, mint amennyit eléget, és eltűnnek a fölösleges kilók. Egyszerű, nem? Hát, tulajdonképpen nem is annyira, mint hinné. Mi több, különbség van kalória és kalória között. Ha a megfelelőt választja, kevésbé lesz éhes annak ellenére, hogy kevesebbet eszik. Ha viszont rosszul választ, csak még éhesebb lesz tőle.

Lefogy az, aki kevesebbet eszik?

IGEN. Az energiabevitel csökkentése rövid távon fogyást eredményez, de ha valaki mind­össze ennyit tesz, az eredmény nem tart örökké.

Nem könnyű mutatvány a fo­gyás, és a kutatások döntő többsége azt mutatja, hogy a legtöbben, akik megpróbálnak fogyni, kudarcot vallanak.

Mindebből az következik, hogy rövid távon eredményes lehet a csökkentett energia­bevitel, de az általánosan elter­jedtnél nagyobb megszorítá­sokra van szükség ahhoz, hogy valaki fogyjon. Az amerikai National Institute of Health (Országos Egészségügyi Inté­zet) fölmérése szerint csökken­tett energiabevitellel (napi 1400-2000 kcal) 3-12 hónap alatt meg lehet szabadulni a testtömeg 8 százalékától.
Miért végződik mégis ku­darccal olyan sok fogyókúra? 

Ennek számtalan oka lehet:

☝️ Először is, esendő emberek vagyunk, és nehéz kitartani a fogyókúrás étrend mellett.
 ☝️Másodszor, a szervezetünk is ellenünk dolgozik: miután le­fogytunk valamennyit, anyag­cserénk lassul, és egyre keve­sebbet szabad enni ahhoz, hogy fenntartsuk az elért test­súlyt, így gondoskodik a ter­mészet arról, hogy ne haljunk éhen.



Kutatási eredmények! 
A Los Angeles-i Egyetem kuta­tóinak fölmérése szerint átla­gosan a fogyókúrázók 41 szá­zaléka egy éven belül többet hízik vissza, mint amennyit lefogyott. És úgy vélik, hogy ez az arány még mindig túl alacsony a valósághoz képest, mert nem számították bele azokat, akik menet közben abbahagyták a fogyókúrázást az eredménytelenségük miatt.

 
Mindebből az következik, hogy rövid távon eredményes lehet a csökkentett energia­bevitel, de az általánosan elter­jedtnél nagyobb megszorítá­sokra van szükség ahhoz, hogy valaki fogyjon. Az amerikai National Institute of Health (Országos Egészségügyi Inté­zet) fölmérése szerint csökken­tett energiabevitellel (napi 1400-2000 kcal) 3-12 hónap alatt meg lehet szabadulni a testtömeg 8 százalékától.

Miért végződik mégis ku­darccal olyan sok fogyókúra?
Ennek számtalan oka lehet:

Először is, esendő emberek vagyunk, és nehéz kitartani a fogyókúrás étrend mellett.
Másodszor, a szervezetünk is ellenünk dolgozik: miután le­fogytunk valamennyit, anyag­cserénk lassul, és egyre keve­sebbet szabad enni ahhoz, hogy fenntartsuk az elért test­súlyt, így gondoskodik a ter­mészet arról, hogy ne haljunk éhen.

 ☝️ A harmadik gond az, hogy egyesek nagy igyeke­zetükben túlságosan is korlátozzák az energiabevitelt. Ez kezdetben szörnyű éhséget okoz, bár egyre csökkenő mérték­ben. (Valójában az alacsony energiatartalmú ét­rend idővel csökkenti az étvá­gyat.) Végül, ha a fogyókúra során nem végzünk testmoz­gást, elveszítjük izmaink egy részét, amitől még jobban lelassul az anyagcserénk.

Számít, hogy miből áll a csökkentett energiatartalmú étrend?
IGEN A zsírból vagy szénhid­rátból nyert energia hamarabb okoz testsúlygyarapodást.
Hiába tartalmaz ugyanannyi kalóriát egy lekváros fánk és egy csirkemelles szendvics, ez nem jelenti azt, hogy bátran választhatja ebédre a fánkot a szendvics helyett, mondván, az eredmény ugyanaz. Ez nem így van: táplálkozástudományi szempontból, de még testsúlya szempontjából is rosszabbul jár a fánkkal.

☝️ Először is, ott van az étel ter­mikus hatása. Lehet, hogy már nem emlékszik rá a középisko­lai biológiából, de tény, hogy egyes ételek megrágása, meg­emésztése, feldolgozása és el­raktározása több energiát vesz igénybe, mint más táplálékoké. Sajnos a szervezet nagyon ha­tékonyan dolgozza fel a zsíro­kat, kevés energiát használ fel erre a célra.

Ezért mondják, hogy a zsíros ételek csak rövid ideig időznek a szájban, de an­nál tovább az ember csípőjén. A szénhidrátok feldolgozása is gyorsan megy. Ezzel szemben a fehérjéket először szénhidrá­tokká kell alakítania a szerve­zetnek, és csak azután lehet belőlük zsír – ez hosszú mun­ka, a bevitt energia 30 százalé­kát fölemészti.
A vércukorra gyakorolt hatás
A finomított szénhidrátok (fehér kenyér, cukros kekszek) jelentősen megemelik a vércukor szintjét, ami serkenti a zsír elraktározá­sát, a testsúlygyarapodást és az étvágyat. Ezzel szemben a rostos ételek, például az alma, valamint a fehérjék emésztése több energiát igényel, és ezek az élelmiszerek kisebb mérték­ben emelik meg a vércukor­szintet, tehát előnyösek a fo­gyás szempontjából.

Végül a magas víztartalmú ételek, mint a zöldségek és a levesek, megtöltik a gyomrot anélkül, hogy fogyasztásuk túl magas energiabevitellel járna.

Könnyebb a fogyás étkezési napló vezetése mellett?
IGEN Ha mindent lejegyezzünk, amit elfogyasztunk, könnyebb az őszinte szembe­nézés önmagunkkal, és két­szer is meggondoljuk a „bűnözést”.

A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy mit fogyaszt el egy nap során. A fogyókúrá­zók hajlamosak akár 50 száza­lékkal alábecsülni az ételeikkel bevitt kalóriák számát. Ez a probléma étkezési napló veze­tésével megoldódik. Nem kell valami bonyolult dologra gon­dolni, egy egyszerű jegyzetfü­zet is megteszi. A lényeg, hogy jegyezzen fel minden morzsát, amelyet elfogyaszt, valamint az aktuális testsúlyát is. 

Az sem baj, ha nem akarja minden egyes elfogyasztott étel kalóriatartalmát kiszámítani. Ha feketén-fehéren leírva látja, hogy mit evett, az számok nél­kül is arra készteti, hogy két­szer is meggondolja, mielőtt másodszor is vesz a diós süteményből.

A jó étkezési napló több mint az ételek és az elfogyasz­tott mennyiség jegyzéke. Ha azt is leírja, hol volt, kivel, mennyire volt éhes, és hogyan érezte magát étkezés előtt és után, könnyebben rájön bizo­nyos fontos összefüggésekre. (A stressz miatt tömi magát rágcsákkal a munkahelyén? Kevesebbet eszik, amikor a férje nincs otthon?)

Számítsa ki alapanyagcseréjét! Erre több módszer létezik: egy egyszerű képlet szerint nők esetében 700 + 7-szer a testsúly (kg-ban), férfiakéban 900 + 10-szer a testsúly. Ezt az értéket még meg kell szorozni az életmódot és a fizikai aktivitást jel­lemző alábbi táblázat szerinti számmal, hogy megkapja, hány kalóriára van szüksége naponta ahhoz, hogy fenntartsa jelen­legi testsúlyát.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autofágia. Hallottál már róla?

 Meghatározza, meddig élünk Az utóbbi időben egyre többet beszélnek az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat. A legegyszerűbb meghatározás az autofágiára az önfogyasztás , mellesleg szó szerint ezt is jelenti a kifejezés. Ez arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével ismét közelebb juthat a sejt az optimális működéshez. Megfelelő önfegyelemmel és előrelátással hatást gyakorolhatunk az autofágiára.  Az autofágia nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen jól élünk, de talán azt is, hogy mennyi ideig - írja az MBG Health. Ha...

Az időszakos böjtölés előnyei

Az időszakos böjtölés előnyei Talán a kelleténél több pozitív hatást is tulajdonítanak az időszakos böjtölésnek, mint amivel az valóban rendelkezik. A legtöbb előny úgy érzem egy kicsit eltúlzott, illetve én csak moderáltan tapasztaltam azokat. Persze vannak olyan hatások, amelyeket csak hosszú távon jelentkeznek. Ezekre még várok… Fontos megemlíteni, hogy a böjtöléssel kapcsolatos kutatások jelentős része vagy  kis mintán, vagy állatokon végzett kísérletek . Nem azt mondom, hogy a felsorolt pozitív hatások hazugságok lennének, hanem a mértékük sokkal csekélyebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.  Az impozáns lista olvasása után tehát ne válj kultikus böjthívővé és kezdj vizespalackok beszerzésébe miközben kipakolod a hűtőszekrényed tartalmát. Kezeld helyén az előnyöket. Az időszakos böjtölés egy nagyszerű táplálkozási módszer, de nem csodapirula. A rövid szolgálati közlemény után pedig lássuk, milyen előnyökkel kecsegtet a böjtölés: 1. Serkentheti a növekedési hor...

Bulgur

Miért olyan egészséges a bulgur?   közel-keleti köret titkai. Minden, amit a bulgurról tudni érdemes. A bulgur, más néven „török rizs” nem más, mint tört búza, melyet a közel-keleti konyha több ezer éve használ köretként. Egyszerűen elkészíthető, tápláló és nagyon egészséges, nem véletlen tehát, hogy sokan ajánlják ételeink kísérőjeként a rizs helyett. A Healthline cikke összeszedte, miért is jó nekünk a  bulgur . Csupa rost és tápanyag A bulgur szárított, összetört búzaszemekből áll, elkészítéséhez leggyakrabban durumbúzát használnak, de más fajták is szóba jöhetnek. Az előfőzéskor a meghántolt búzaszemeket először lepárolják, majd kiszárítva összetörik őket. Az üzletekben már ilyen kész állapotban kapható, ezért otthon elegendő, ha leöntjük forró vízzel, majd hagyjuk, hogy jól megszívja magát vele. A rizzsel ellentétben a szemek nem ragadnak össze. A bulgur teljes kiőrlésű gabonának számít, vagyis a búzaszemek egészét fogyasztjuk. Natúr formában vagy ízesítv...