Milyen hatással van a mozgás a szívünkre?

Javítja a koleszterinszintet, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez.

🅰️  mozgás először is erősíti az izmokat, és ez alól a szívizom sem kivétel. Az erősebb szívizom pedig terhelhetőbb, és nagyobb hatékonysággal juttat vért a szervezetbe. A sportolók nyugalmi pulzusa lassabb, mert a szív kevesebb dobbanással tud ugyanannyi friss vért juttatnia a szervezetbe. A kutatók egyöntetű álláspontja szerint az egészséges étrend mellett a rendszeres testmozgás a legfontosabb eszköz, amelynek segítségével megóvhatjuk a szívünk egészségét.

🅰️ testmozgás javítja a koleszterinszintet, csökkenti az ütőerek gyulladásait, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez. Számtalan olyan hatást gyakorol tehát a szervezetre, amely jót tesz a szívnek és a keringésnek, így nem meglepő, hogy a statisztikák szerint a rendszeresen sportoló embereket fenyegetik legkevésbé a szívbetegségek, míg a mozgásszegény életmód a szív- és érrendszeri betegségek az egyik legfontosabb kockázati tényezője.

Koszorúér betegség

Aki aktív életmódot folytat, 45 százalékkal kisebb valószínűséggel lesz szívbeteg, mint az, aki nem mozog. A koszorúér-betegségeket az ütőerek falán található, zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások okozzák, amelyek az idővel növekedve az erek elszűkülését vagy elzáródását okozhatják. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy már nem túl megerőltető, de rendszeres testmozgás - például nagyjából heti 20 km tempós gyaloglás vagy kocogás - is jótékony hatással van a zsír- és koleszterin-anyagcserére, és ez még akkor is így van, ha a testsúly amúgy nem csökken jelentős mértékben.

Koszorúér betegség

Aki aktív életmódot folytat, 45 százalékkal kisebb valószínűséggel lesz szívbeteg, mint az, aki nem mozog. A koszorúér-betegségeket az ütőerek falán található, zsírt és koleszterint tartalmazó lerakódások okozzák, amelyek az idővel növekedve az erek elszűkülését vagy elzáródását okozhatják. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy már nem túl megerőltető, de rendszeres testmozgás - például nagyjából heti 20 km tempós gyaloglás vagy kocogás - is jótékony hatással van a zsír- és koleszterin-anyagcserére, és ez még akkor is így van, ha a testsúly amúgy nem csökken jelentős mértékben.

Vérnyomás

🅰️ rendszeres mozgás nagyban hozzájárul az ütőerek rugalmasságának megőrzéséhez, még idősebb korban is. Ez azért fontos, mert így biztosított a jó vérkeringés és az egészséges vérnyomás. Ha hanyagoljuk a fizikai aktivitást, 35 százalékkal nagyobb eséllyel kell majd szembenéznünk magas vérnyomással - és esetleg annak súlyosabb szövődményeivel -, mint sportoló társainknak. Fontos tudnunk, hogy a vérnyomás karbantartása szempontjából a közepes intenzitású edzés a leghasznosabb. A szakemberek például napi fél óra kényelmes kocogást, jógát, nem túl megerőltető tornát vagy egyéb, ebbe a kategóriába eső edzést javasolnak.

Stroke

Ebben a témában kevesebb vizsgálat készült, de ezek eredményei szerint a testedzés egyértelműen csökkenti a stroke - illetve a stroke megismétlődésének - a kockázatát. A stroke-túlélők azonban ne kezdjenek testedzésbe szakszerű állapotfelmérés és orvosi javallat nélkül!

Összességében elmondható, hogy minél többet mozgunk, annál kisebb valószínűséggel szenvedünk majd szívbetegségben. Már az enyhe és közepes intenzitású - de rendszeres - tréning is rengeteget számít, és az utóbbi kategóriákba eső mozgásfajták már kialakult szívproblémák esetén is jótékony hatással lehetnek. Nagyon fontos mindazonáltal, hogy aki szívbeteg vagy valamilyen szívbetegségre hajlamosító problémával küzd, feltétlenül kérjen orvosi tanácsot, mielőtt edzeni kezd.