Ugrás a fő tartalomra

Mozogj! de okosan!

MÁR EGY EGÉSZEN KEVÉSKE MOZGÁS IS HOZZÁSEGÍTHET A HOSSZABB ÉLETHEZ

Főleg, ha idősebb emberekről van szó, állítják egy norvég vizsgálat kutatói 36 ezer ember mutatóinak elemzése után.

MÁR EGY EGÉSZEN KEVÉSKE MOZGÁS IS HOZZÁSEGÍTHET A HOSSZABB ÉLETHEZ

Főleg, ha idősebb emberekről van szó, állítják egy norvég vizsgálat kutatói 36 ezer ember mutatóinak elemzése után.


A szakértők szerint már az olyan alig terhelő mozgások mennyiségének enyhe fokozása, mint a mosogatás, a virágok meglocsolása vagy csak a házban való járkálás, is segíthet elodázni a halált az idősek körében. Az évtizedek óta egyre világosabb, hogy a mozgáshiány, például az egész napos ülés számos egészségi probléma kialakulásának kockázatát növeli, így például a szívbetegségek és a korai halál jelentkezését is.

A norvég szakértők legutóbbi kutatásukban korábbi vizsgálatokra és új eredményekre alapozva kimutatták, hogy a mozgáshiány egészen enyhe mérséklése is érzékelhetően pozitív hatású, és már az egészen könnyű testmozgások is sokat jelenthetnek az egészség megőrzésében. Ami különösen fontos lehet az idősebb emberek esetében, akik adott esetben nem, vagy csak nagyon rövid ideig képesek intenzív testmozgást végezni, mondja Ulf Ekelund, az eredményekről beszámoló tanulmány első szerzője.

Az eredményekből ugyanakkor az is kiderült, hogy minél intenzívebb a mozgás, annál pozitívabbak a hatások, és hogy az intenzív tevékenységek sokkal rövidebb idő alatt biztosítják ugyanazt a jótékony hozadékot, amihez könnyű testmozgással hosszabb időre van szükség. Mindezen következtetések a szakértők elmondása szerint újra megerősítik, amit már egy ideje tudunk, csak nem mindig mérjük fel fontosságát: vagyis hogy nagyon lényeges lenne a mindennapi életbe több mozgást beleépítenünk, nem csak célirányos edzések formájában, hanem egyszerűen úgy is, hogy mindennapos teendőink során többet sétálunk, vagy gyakrabban felkelünk az asztaltól munka közben.

Galéria megnyitása

Az új kutatás során több mint 36 ezer fő adatait elemezték a szakértők. A résztvevők átlagéletkora 63 év volt, és életüket 5–6 évig követték nyomon, ami alatt 2149-en haltak meg közülük. A vizsgálatban olyan alanyok vettek részt, akik mind aktivitásfigyelő eszközöket használtak, vagyis nem maguk jelentették, hogy mennyit mozogtak egy nap, ami a kutatók tapasztalata szerint elég megbízhatatlan eredményeket szül, hanem egy-egy eszköz figyelte tevékenységüket.

Az eredményekről összességében már említettük, hogy a több aktivitás alacsonyabb elhalálozási kockázattal társult, érdekesek voltak azonban az aktivitás intenzitásával kapcsolatos megfigyelések. Azok körében, akik naponta nagyjából 258 percet töltöttek könnyű testmozgással, 40 százalékkal alacsonyabb volt az elhalálozás kockázata, mint akik csak 200 percet mozogtak. A 308 percet mozgóknál 56 százalékkal, a 380 percet mozgóknál pedig 62 százalékkal csökkent a kockázat. A kutatók elmondása szerint ezek a számok nagyjából kétszer akkorák, mint amit a korábbi vizsgálatok alapján sejteni lehetett.

A mérsékelten intenzív és intenzív testmozgást folytatók között hasonló tendenciákat figyeltek meg a szakértők. A csak 90 másodpercig intenzívebben mozgókhoz képest a naponta 6 percig intenzíven mozgók körében 36 százalékkal, a 38 percig mozgóknál 48 százalékkal volt alacsonyabb a halál kockázata. Ami tényleg azt mutatja, hogy intenzív testmozgás esetén nagyon kevés időbefektetéssel is szignifikáns eredményeket lehet elérni az egészség megőrzésében.

Nyújtani kell, de nem mindegy, hogyan csinálod!

Egy kezdőknek való jóga 🧘‍♂️ gyakorlat. 

Jóga 🧘‍♂️ gyakorlat kezdőknek. 






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autofágia. Hallottál már róla?

 Meghatározza, meddig élünk Az utóbbi időben egyre többet beszélnek az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat. A legegyszerűbb meghatározás az autofágiára az önfogyasztás , mellesleg szó szerint ezt is jelenti a kifejezés. Ez arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével ismét közelebb juthat a sejt az optimális működéshez. Megfelelő önfegyelemmel és előrelátással hatást gyakorolhatunk az autofágiára.  Az autofágia nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen jól élünk, de talán azt is, hogy mennyi ideig - írja az MBG Health. Ha...

Az időszakos böjtölés előnyei

Az időszakos böjtölés előnyei Talán a kelleténél több pozitív hatást is tulajdonítanak az időszakos böjtölésnek, mint amivel az valóban rendelkezik. A legtöbb előny úgy érzem egy kicsit eltúlzott, illetve én csak moderáltan tapasztaltam azokat. Persze vannak olyan hatások, amelyeket csak hosszú távon jelentkeznek. Ezekre még várok… Fontos megemlíteni, hogy a böjtöléssel kapcsolatos kutatások jelentős része vagy  kis mintán, vagy állatokon végzett kísérletek . Nem azt mondom, hogy a felsorolt pozitív hatások hazugságok lennének, hanem a mértékük sokkal csekélyebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.  Az impozáns lista olvasása után tehát ne válj kultikus böjthívővé és kezdj vizespalackok beszerzésébe miközben kipakolod a hűtőszekrényed tartalmát. Kezeld helyén az előnyöket. Az időszakos böjtölés egy nagyszerű táplálkozási módszer, de nem csodapirula. A rövid szolgálati közlemény után pedig lássuk, milyen előnyökkel kecsegtet a böjtölés: 1. Serkentheti a növekedési hor...

Bulgur

Miért olyan egészséges a bulgur?   közel-keleti köret titkai. Minden, amit a bulgurról tudni érdemes. A bulgur, más néven „török rizs” nem más, mint tört búza, melyet a közel-keleti konyha több ezer éve használ köretként. Egyszerűen elkészíthető, tápláló és nagyon egészséges, nem véletlen tehát, hogy sokan ajánlják ételeink kísérőjeként a rizs helyett. A Healthline cikke összeszedte, miért is jó nekünk a  bulgur . Csupa rost és tápanyag A bulgur szárított, összetört búzaszemekből áll, elkészítéséhez leggyakrabban durumbúzát használnak, de más fajták is szóba jöhetnek. Az előfőzéskor a meghántolt búzaszemeket először lepárolják, majd kiszárítva összetörik őket. Az üzletekben már ilyen kész állapotban kapható, ezért otthon elegendő, ha leöntjük forró vízzel, majd hagyjuk, hogy jól megszívja magát vele. A rizzsel ellentétben a szemek nem ragadnak össze. A bulgur teljes kiőrlésű gabonának számít, vagyis a búzaszemek egészét fogyasztjuk. Natúr formában vagy ízesítv...