Ugrás a fő tartalomra

Vitamin pótlás. Most kell, vagy nem kell?? 🤔

Szedjünk-e vitamint?

A táplálkozástudomány a 22-es csapdájában vergődik, amikor a lakosságot a következő, egymásnak ellentmondó állításokkal zavarja össze: „A vitaminok fontosak, vitaminpótlásra azonban semmi szükség, mert csak a táplálékból felvett vitamin használ az egészségnek. Elég, ha helyesen táplálkozunk, nem kell étrend-kiegészítőket szedni, mellesleg a természetes és a szintetikus vitamin között semmi különbség nincs.” 
Álljunk meg egy pillanatra! 
Mégis mi igaz mindebből?
Egy nemrégiben megjelent tanulmány arról számol be, hogy a szívbetegség kockázata annál kisebb, minél magasabb a vér C-vitaminszintje. Ez az eredmény megerősíti azt a - több mint 50 éves - tudásunkat, hogy a C-vitamin fontos szerepet játszik a szív és érrendszer egészségének megőrzésében. C-vitamin szükséges az artériák egyik fontos építőeleme, a kollagén képződéséhez, ugyanakkor csökkenti az artériák gyulladását. Emellett fontos antioxidáns is, mely elősegíti, hogy más antioxidánsok (pl. az E-vitamin vagy a glutation) kifejthessék hatásukat az artériák falában. 
Egy másik tanulmány szerint, a C-vitamin magas vérplazmaszintje 50%-kal csökkenti a stroke kockázatát.
Számos orvosi és táplálkozástudományi jelentés egyetért abban, hogy a legtöbb természetes és szintetikus vitamin nem sokban különbözik. A mindenfelé kapható C-vitamintablettákban lévő aszkorbát azonos a gyümölcsökben és zöldségekben megtalálható formájával. 
Már Linus Pauling is felhívta a figyelmet arra, hogy a cukorból olcsón szintetizált közönséges C-vitamin miképp javíthatja az egészséget.
Ellenpéldaként, az E-vitamin táplálékkal felvett, természetes formái legalább kétszer olyan hatékonyak, mint a szintetikus forma. A C-vitamin esetében azonban a gyümölcsökből és zöldségekből felvett vitamin ugyanaz, mint a vitamintablettákban lévő. Nem csoda, hogy zavarba ejtheti az olvasót, ha a C-vitamin sokfelé kapható, ún. „természetes" formát látja a boltok polcain.
Tehát bármilyen hitetlenül is hangzik: a szintetikus C-vitamin valóban hatásos. 
A narancs és egyéb C-vitamindús ételek, gyümölcsök és zöldségek számtalan okból egészségesek. Számológépre lenne azonban szükség, hogy kikalkuláljuk, hány narancs tartalmazza a szükséges mennyiségű C-vitamint, majd ezt a hatalmas mennyiséget bele kellene tukmálnunk például egy lázas beteg, influenzás emberbe. Tudjuk ugyanis, hogy a C-vitamin javítja a fehérvérsejtek baktérium- és vírusölő képességét, s az immunrendszer egészséges működéséhez is megfelelő C-vitaminszint szükséges.
A C-vitaminhiány rengeteg embert érint. Az USA mezőgazdasági minisztériumának adatai szerint, az amerikaiak közel fele, még az USA-ban ajánlott napi 90 mg C-vitaminbevitelhez sem jut hozzá.
Tudvalevő, hogy az esszenciális tápanyagok szimbiózisban fejtik ki a hatásukat, tehát megfelelő mennyiségben együtt beszedve sokkal hatékonyabbak. 
Például az E-vitamin jobban hasznosul, ha C-vitaminnal és szelénnel együtt vesszük be, mert mindegyik javítja a másik kettő hatékonyságát!!! 
Hasonlóképpen a különböző B-vitaminokat is együtt érdemes beszedni!
A táplálékokban, friss gyümölcsökben és zöldségekben található bioflavonoidok és egyéb, a C-vitamin felszívódását segítő vegyületek ún. C-komplexet alkotva valóban egészségesek.
 A betegségek leküzdéséhez szükséges vitamin-mennyiséget azonban nem mindig fedezi napi táplálékunk, különösen a téli időszakban. Az egészséges étrend napi pár 100 mg C-vitaminnal képes ellátni a szervezetet. A szélsőséges nyersétel-diéta már jóval több - 2-3000 mg - C-vitamint is biztosíthat naponta, ám ez az étrend a legtöbb ember számára hosszútávon nem elfogadható, nem tartható, így az alternatívát GONDOSAN !!!   kiválasztott táplálék-kiegészítők jelenthetik.
Forrás: Orthomolecular Medi-cine News Service, 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autofágia. Hallottál már róla?

 Meghatározza, meddig élünk Az utóbbi időben egyre többet beszélnek az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat. A legegyszerűbb meghatározás az autofágiára az önfogyasztás , mellesleg szó szerint ezt is jelenti a kifejezés. Ez arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével ismét közelebb juthat a sejt az optimális működéshez. Megfelelő önfegyelemmel és előrelátással hatást gyakorolhatunk az autofágiára.  Az autofágia nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen jól élünk, de talán azt is, hogy mennyi ideig - írja az MBG Health. Ha...

Az időszakos böjtölés előnyei

Az időszakos böjtölés előnyei Talán a kelleténél több pozitív hatást is tulajdonítanak az időszakos böjtölésnek, mint amivel az valóban rendelkezik. A legtöbb előny úgy érzem egy kicsit eltúlzott, illetve én csak moderáltan tapasztaltam azokat. Persze vannak olyan hatások, amelyeket csak hosszú távon jelentkeznek. Ezekre még várok… Fontos megemlíteni, hogy a böjtöléssel kapcsolatos kutatások jelentős része vagy  kis mintán, vagy állatokon végzett kísérletek . Nem azt mondom, hogy a felsorolt pozitív hatások hazugságok lennének, hanem a mértékük sokkal csekélyebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.  Az impozáns lista olvasása után tehát ne válj kultikus böjthívővé és kezdj vizespalackok beszerzésébe miközben kipakolod a hűtőszekrényed tartalmát. Kezeld helyén az előnyöket. Az időszakos böjtölés egy nagyszerű táplálkozási módszer, de nem csodapirula. A rövid szolgálati közlemény után pedig lássuk, milyen előnyökkel kecsegtet a böjtölés: 1. Serkentheti a növekedési hor...

Bulgur

Miért olyan egészséges a bulgur?   közel-keleti köret titkai. Minden, amit a bulgurról tudni érdemes. A bulgur, más néven „török rizs” nem más, mint tört búza, melyet a közel-keleti konyha több ezer éve használ köretként. Egyszerűen elkészíthető, tápláló és nagyon egészséges, nem véletlen tehát, hogy sokan ajánlják ételeink kísérőjeként a rizs helyett. A Healthline cikke összeszedte, miért is jó nekünk a  bulgur . Csupa rost és tápanyag A bulgur szárított, összetört búzaszemekből áll, elkészítéséhez leggyakrabban durumbúzát használnak, de más fajták is szóba jöhetnek. Az előfőzéskor a meghántolt búzaszemeket először lepárolják, majd kiszárítva összetörik őket. Az üzletekben már ilyen kész állapotban kapható, ezért otthon elegendő, ha leöntjük forró vízzel, majd hagyjuk, hogy jól megszívja magát vele. A rizzsel ellentétben a szemek nem ragadnak össze. A bulgur teljes kiőrlésű gabonának számít, vagyis a búzaszemek egészét fogyasztjuk. Natúr formában vagy ízesítv...