Ugrás a fő tartalomra

Aerob edzés ≠ kardió!

Szálkásodj( fogyj) aerob edzéssel!

Az aerob mozgásformák közös jellemzője, hogy felpörgeti szervezetünk zsíranyagcseréjét, illetve ráveszi a testünket, hogy minél többet égessen el a nem kívánt zsírból – az izmokat viszont megtartja.


Aerob edzés ≠ kardió!

Ahhoz, hogy eljussunk az aerob edzés fogalmához, fontos tisztázni a vele kapcsolatos téveszméket:

  • az aerob edzés nem egyenlő az aerobic-kal,
  • az aerob edzés nem egyenlő a kardió edzéssel,
  • az aerob edzést nem csak futópadon, szobakerékpáron vagy egyéb kardiógépen végezheted, hanem bármilyen monoton, egyenletes intenzitású mozgás is megfelelő lehet (később példákat is olvashatsz a cikkben),
  • nem kell órákig szenvedned ahhoz, hogy zsírból is fogyj,
  • nem kell, hogy unalmas legyen,
  • részben tévhit, hogy az a jó tempó, amikor még tudsz közben beszélni: olyan fokozatot válassz, ahol zihálás, töredezettség nélkül már nem megy a kommunikáció,
  • a zsírvesztés nem csak 30-40 perc után indul be, hanem szinte azonnal,
  • a futópadon „lötyögés” (telefon nyomkodás, hajdobálás, egyetlen izzadtságcsepp nélküli mozgás) nem aerob mozgás – azaz nem csak a túl magas, hanem a túl alacsony intenzitás sem jó!

Akkor lássuk végre, miben is áll az aerob edzés titka…

Az utolsó pontban említett edzésintenzitásban rejlik a lényeg: a pulzusszámot egy megadott tartományon belül szükséges tartani, ezzel garantálva azt, hogy a szervezet nem csak a szénhidrát-, nem is a fehérje-, hanem a zsírraktárakhoz nyúl szinte azonnal energia-utánpótlásért. A viszonylag alacsonyabb intenzitás miatt ugyanis nem szükséges a testünknek azonnali plusz energia, amit az izmainkban tárolt szénhidrátból nyerne, hanem elegendő a hosszabb távon kinyerhető zsír is.

Miért érdemes aerob mozgást végezni? 

Ahogy minden mozgásformának, így természetesen az aerob edzésnek sem a zsírégetés, a fogyás az egyetlen pozitív hatása:
❣️Javítja az alacsony vérnyomásban szenvedők vérkeringését,
❣️kedvező hatással van a zsíranyagcserére és az emésztésre is,
❣️a hosszú ideig végzett aerob mozgás (60-90 perc) fejleszti az állóképességet,
nem bontja le a kínkeservesen magunkra pakolt izmokat,
❣️növeli a szervezet oxigénfelhasználásának hatékonyságát,
❣️erősíti a kitartást, akaratot, monotóniatűrést (ezek pedig sokszor elengedhetetlenek az élet más területén is, például a munkában)
Mondanunk sem kell, hogy a megfelelő fokozatosság (mind időtartamban, mind az intenzitásban), illetve a bemelegítés elengedhetetlen a sérülések elkerülése végett. Ha túl nehéz és túl sokáig tartó aerob edzéssel kezdünk rögtön az első alkalommal, nemcsak a kudarc veheti el a kedvünket, hanem egy sportsérülés is (izomhúzódás, -rándulás, ficam).

Ha túllépünk az aerob tartományon, és végül az anaerobban (amikor meghatározott idő alatt a legnagyobb izom-összehúzódás érhető el) kötünk ki, akkor sem történik tragédia, sőt, tervezhetjük úgy is az edzést, hogy váltakozzon az alacsony/közepes és a magas intenzitás (ez az úgynevezett HIIT edzés), amely metodika megakadályozza az izmok elégetését. Nem kell rettegni a magasabb pulzusszámtól, nem egyik pillanatról a másikra veszítjük el az izmainkat. Azonban tény, hogy ha huzamosabb ideig, gyakran sprintelgetünk, néhány hét alatt is meglátszik, hogy nemcsak a zsírból, de az izomzatunkból is vesztettünk

Mikor érdemes? 


A mikor kérdésre létezik egyszerűbb és bonyolultabb válasz, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a kezdőknek és a haladóknak szóló válasz. Az egyszerű így szól: mindegy, csak legyen elvégezve. Ha azonban ennél mélyebbre ásnál a témában, akkor mindenképpen érdemes figyelembe venned a szervezeted inzulinérzékenységét, és személyre szabottan tervezni a szálkásító/fogyasztó aerob edzéseid.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autofágia. Hallottál már róla?

 Meghatározza, meddig élünk Az utóbbi időben egyre többet beszélnek az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat. A legegyszerűbb meghatározás az autofágiára az önfogyasztás , mellesleg szó szerint ezt is jelenti a kifejezés. Ez arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével ismét közelebb juthat a sejt az optimális működéshez. Megfelelő önfegyelemmel és előrelátással hatást gyakorolhatunk az autofágiára.  Az autofágia nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen jól élünk, de talán azt is, hogy mennyi ideig - írja az MBG Health. Ha...

Az időszakos böjtölés előnyei

Az időszakos böjtölés előnyei Talán a kelleténél több pozitív hatást is tulajdonítanak az időszakos böjtölésnek, mint amivel az valóban rendelkezik. A legtöbb előny úgy érzem egy kicsit eltúlzott, illetve én csak moderáltan tapasztaltam azokat. Persze vannak olyan hatások, amelyeket csak hosszú távon jelentkeznek. Ezekre még várok… Fontos megemlíteni, hogy a böjtöléssel kapcsolatos kutatások jelentős része vagy  kis mintán, vagy állatokon végzett kísérletek . Nem azt mondom, hogy a felsorolt pozitív hatások hazugságok lennének, hanem a mértékük sokkal csekélyebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.  Az impozáns lista olvasása után tehát ne válj kultikus böjthívővé és kezdj vizespalackok beszerzésébe miközben kipakolod a hűtőszekrényed tartalmát. Kezeld helyén az előnyöket. Az időszakos böjtölés egy nagyszerű táplálkozási módszer, de nem csodapirula. A rövid szolgálati közlemény után pedig lássuk, milyen előnyökkel kecsegtet a böjtölés: 1. Serkentheti a növekedési hor...

Bulgur

Miért olyan egészséges a bulgur?   közel-keleti köret titkai. Minden, amit a bulgurról tudni érdemes. A bulgur, más néven „török rizs” nem más, mint tört búza, melyet a közel-keleti konyha több ezer éve használ köretként. Egyszerűen elkészíthető, tápláló és nagyon egészséges, nem véletlen tehát, hogy sokan ajánlják ételeink kísérőjeként a rizs helyett. A Healthline cikke összeszedte, miért is jó nekünk a  bulgur . Csupa rost és tápanyag A bulgur szárított, összetört búzaszemekből áll, elkészítéséhez leggyakrabban durumbúzát használnak, de más fajták is szóba jöhetnek. Az előfőzéskor a meghántolt búzaszemeket először lepárolják, majd kiszárítva összetörik őket. Az üzletekben már ilyen kész állapotban kapható, ezért otthon elegendő, ha leöntjük forró vízzel, majd hagyjuk, hogy jól megszívja magát vele. A rizzsel ellentétben a szemek nem ragadnak össze. A bulgur teljes kiőrlésű gabonának számít, vagyis a búzaszemek egészét fogyasztjuk. Natúr formában vagy ízesítv...