Az egész folyamat kulcsa 🔑 az inzulin? 🤔

"Az a lényeg, hogy együnk minél kevesebb kalóriát a nap során, hogy hiányzó energiát a testzsírunkból bontsuk le."

"Csak a makrotápanyagok számítanak,de mindegy azokat milyen élelmiszerből viszed be." (IIFYM?)

"Egyél naponta legalább hatszor keveset és akkor biztosan bepörög az anyagcseréd és garantáltan fogyni fogsz! "

Ilyen és ehhez hasonló mondatokat sokan hallhattunk már. De valóban ennyi lenne a lényeg? Csak a kalóriák esetleg a makrotápanyagok számítanak?

Nem! Nem! Nem!!! 

 

A zsírégetés hormonális folyamat. A szervezetünk egy bonyolult rendszer, melyben minden mindennel összefügg. A hormonháztartás rendellenességei még normális életmód esetén is okozhatnak eltolódásokat az egészséges testsúlyhoz képest.

A központi idegrendszer különböző serkentő hormonjait (releasing hormonok) termelő hipofízis (agyalapi mirigy) központjának  megbetegedései, vagy a mellékvesekéreg és pajzsmirigy hormontermelési zavarai is okozhatnak testsúlyváltozást, de ugyanez történhet a különböző nemi mirigyek rendellenességei esetén is.

 Azonban a legtöbb esetben az egész folyamatnak a kulcsa az inzulin.

Az inzulin egy hormon, melyet a hasnyálmirigy (pancreas) Langerhans-szigeteiben lévő béta-sejtek termelnek.  Feladata a vércukorszint szabályozása.

Étkezés után a szénhidrát-tartalmú ételek glukózzá (cukorrá) bomlanak, majd bekerülnek véráramba. A szervezet érzékeli  magasabb cukorszintet, és jelet küld a hasnyálmirigynek. A hasnyálmirigy ezért inzulint bocsát a vérbe, ami  kinyitja a sejthártyát, a cukor a véráramból a sejtbe kerül, és így a sejt energiatermelésre tudja használni. Így a vérben a cukor szintje normalizálódik. A hasnyálmirigy jelzést kap, hogy csökkentse az inzulin kibocsátását egészen a következő étkezésig.

 

 

Viszont a szerepe ennyiben nem áll meg. Az inzulin egy zsírraktározó hormon. Amikor eszünk,  megemelkedik ugye  az inzulinszint, ami viszont azt is jelzi a szervezetnek, hogy testzsír formájában tároljon valamennyi energiát. Amikor nem eszünk, akkor pedig lecsökken az inzulinszint, ami azt jelzi a szervezetnek, hogy égesse el ezt a tartalékolt energiát, azaz a testzsírt. A hosszan tartó túl magas inzulinszint arra sarkallja a szervezetet, hogy több energiát raktározzon testzsír formájában.

 

Fontos szót ejteni a glukagonról is.

A  glukagon szintén a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben temrelődik, csak az alfa-sejtek által.  A szerepe az, hogy a glikogént visszaalakítsa glükózzá, illetve a fehérjét és zsírokat képes lebontani. Tehát hatásmechanizmusa ellentétes azinzulinnal, azaz zsírbontó szerepe van.

Bontja a testzsírt, és ebből állítja elő a szervezetünk számára szükséges energiát.

A két hormon viszont egyszerre nem tud működni, ha az inzulin szint emelkedik, akkor a glükagon a háttérben reked.

Az állandóan magas inzulszintnek azonban más káros hatása van, hiszen egy idő után a sejtek érzékenysége romlik.

Inzulinrezisztenciának (IR) nevezzük azt az állapotot , amikor normál mennyiségű inzulin már nem képes a cukrot a sejtekbe juttatni. Ilyenkor a hasnyálmirigy, érzékelve a magas vércukorszintet, több inzulint termel. Amikor a hasnyálmirigy eléri a termelési maximumát, kórosan magas marad a vércukorszint, tehát kialakul  a 2-es típusú cukorbetegség.

 

Meg kell értenünk tehát, hogy az elhízás oka egy hormonális egyensúlytalanság, és hogy csökkentenünk az inzulin szintünket.

 

Inzullinszintünk kordában tartására szerencsére több megoldás is van:

• Időben korlátozott étkezés,böjt
• Mesterséges élelmiszerek elhagyása
• Rendszeres testmozgás
• Nagy inzulinválaszt kiváltó élelmiszerek elhagyása
• Megfelelő minőségű alvás, légzés

 

Van számodra egy gyors és ingyenes tesztünk aminek a kitöltése után kielemezzük a válaszaid és küldünk egy leírást a jelenlegi állapotodról és tanácsokat, hogyan javíts rajta!

KATTINTS IDE A TESZT KITÖLTÉSÉHEZ!

>>>>>> 2. Rész >>>>>

Az inzulinrezisztencia a 2-es típusú cukorbetegség előkapuja. 

Gyakran más betegségekkel jelentkezik, mint a magasvérnyomás, köszvény, zsírmáj, PCOS, metabolikus szindróma.

Önmagában nem feltétlen jár tünetekkel, amik által diagnosztizálható, azonban okozhat túlsúlyt, a hajhullást, fokozott éhség- vagy szomjúságérzetet, evés utáni fáradékonyságot, feszültséget, aknés bőrproblémákat. 

Kialakulásának okai lehetnek: 

- genetikai hajlam

- mozgásszegény életmód 

- helytelen táplálkozási szokások 

- D-vitamin hiány

- gyomor- és bélrendszeri, emésztőszervi problémák 

- tejcukor- és a glutén érzékenység, vagyis minden olyan tényező, amely kapcsolatba kerülhet a szénhidrát anyagcserével 

Szerencsére az inzulinrezisztencia kezelhető, az állapot visszafordítható! A kezelés alapja az életmód változtatás.  

Sok tanácsadó ennek érdekében azt tanácsolja, hogy 5-6x egyenek egy nap, máskülönben ingadozni fog a vércukorszint.

Komolyan ez lenne a megoldás? Képzeljük csak el...

Ha sokszor táplálkozunk, akkor a hasnyálmirigynek állandóan "dolgoznia" kell a nap folyamán, folyamatos inzulin kiválasztásra lesz kényszerülve. Így az inzulinszint magasan marad egész nap, minek következtében előbb-utóbb a hasnyálmirigy ki fog fáradni, és nem termel majd elég inzulint. 

A gyakori étkezés magát a kiváltó okot, azaz a magas inzulinszintet, nem kezeli. 

Mi lenne akkor a megoldás? 

Remek stratégia lehet az időszakos böjtölés (IF= Intermittent Fasting).

Az időszakos böjtölés lényege, hogy az evési és a koplalási periódusok ciklikusan váltják egymást.

IF variációk: 

24 : 0 – azaz 24 órás böjt, melyet heti 1 vagy 2 alkalommal tartunk.

20 : 4 – ebben az esetben egy 4 órás étkezési ablak áll a rendelkezésre.

18: 6 – napi rendszerességgel könnyen tartható,ajánlott.

16: 8 – szintén az egyik legnépszerűbb ütemterv, mely napi rendszerességgel tartható.

14:10 –ez a legnagyobb étkezési ablak, amellyel el lehet érni az előnyök hatását. 10 órányi étkezési ablakot és 14 órás böjt.

Az időszakos böjtölés számos előnnyel jár. Többek közt csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, fejleszti az idegsejtek, neuronok rugalmasságát, sejtregenerálódási folyamatok indulnak el, elősegíti az autofágiát, azaz a test azon képességét, hogy megszabaduljanak a károsodott vagy elhalt sejtektől és a lebontott elemekből új sejteket hozzon létre.

Az időszakos böjtölés az egyik leghatásosabb módja annak, hogy csökkentsük az inzulinszintünket.

Hatására a sejtek inzulinérzékenysége javul, az inzulinszint csökken, az alacsonyabb inzulinszint pedig magasabb glukagon szintet eredményez, mely bontja a testzsírt, és ebből állítja elő a szervezetünk számára szükséges energiát.

Időszakos böjt során, nagyjából 12-14 óra koplalás után a szervezet egyre inkább a tartalékolt zsírraktárt használja fel, mint lehetséges energiaforrást. Valamint az IF kevésbé vezet az izmok leépüléséhez, mint a mai divatdiéták által javasolt folyamatos szigorú kalóriamegvonás.

Nem kell mindenkinek időszakos böjtölést választani. Ez csak egy jó alternatíva az inzulinrezisztencia kezelésére, fogyásunk elősegítésére.