Ugrás a fő tartalomra

Fehérje alias protein

  1.  protein mindig is a görögöké volt!

A „protein” szó a görög “proteios” szóból származik, amelynek jelentése “elsődleges” vagy “első helyet foglal”. Ezt a kifejezést először 1883-ban használták a szakértők a fehérjék összefoglaló elnevezéseként, hiszen ezek olyan alapvető tápanyagok, amelyeket nem nélkülözhet a testünk.

 

  1. Testünk főként vízből és fehérjéből áll!

A proteinek a testünk „elsődleges fontosságú építőkövei”, ezek alkotják az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj, bőr és köröm szerkezeti elemeit, de nélkülözhetetlenek az életfolyamatok fenntartásában, az enzimek, az antitestek és a hormonok előállításában. Míg testünk 60%-a víz, addig 15-20%-a protein, így elmondható, hogy a vizet nem számítva testtömegünk legnagyobb részben fehérjékből áll.

 

  1. Proteint kötelező enni!

A természetben megtalálható fehérjék 22 aminosavból állnak, ezek mindegyike szükséges az emberi test számára. Némelyiket a szervezet képes előállítani, de léteznek olyanok, amelyeket nem, ez utóbbiakat nevezzük esszenciális aminosavaknak. Az esszenciális aminosavakat külső forrásból, a táplálkozással kell pótolni! Ha egy fehérje rendelkezik az összes esszenciális aminosavval – a szervezetünk számára megfelelő arányban –, akkor azt elsőrendű, komplett fehérjének nevezzük. Ilyen fehérjeforrás a tej, a tojás, a hal és a húsfélék.

 

Fehérjebajnok a tojás és a tej!

Az élelmiszerek közül kétségtelen, hogy a tojásnak és a tehéntejnek a legmagasabb a biológiai értéke, az összetételük és hasznosulásuk a legjobb az emberi szervezet számára. A fehér aranynak is nevezett tej fehérjetartalma igen értékes, mert körülbelül 93%-ban hasznosul, ráadásul komplett fehérje forrás, azaz tartalmazza az összes esszenciális aminosavat a szervezetünk számára megfelelő arányban.

 

  1. Minden sportolónak kötelező a proteinpótlás!

Tévhit, hogy csak a testépítőknek van szüksége plusz proteinre! Az izommunka fenntartásához elengedhetetlen a fehérje, a hosszútávú állóképességi sportoknál (például: futás, kerékpár, úszás) a szénhidrát-raktárak kiürülése után a test a zsírok mellett fehérjéből fedezi az energiaszükségletet. Ezért a hosszú edzések során és utána is mindenkinek kötelező a proteinfogyasztás. Ráadásul így elkerülhető az edzés vagy verseny során a teljesítmény csökkenés és a regeneráció – vagyis az izomrostok mikrosérüléseinek helyreállítása – is gyorsabb lesz.

 

  1. Fehérjék, amiket vicces rajzfilmfigurákról neveztek el

Az újonnan felfedezett fehérjéket gyakran illetik bizarr nevekkel a vicces kedvű tudósok. Így például a retina fehérjét Pikachurinnak hívják a népszerű Pokémon figura után (Pikachu), az agy működésében fontos szerepet betöltő SHH pedig a Sonic videojátékból ismert sünfigura után kapta a nevét (SonicHedgehog), az élőlényekben szinte alig megtalálható kék proteint pedig ki másról nevezték volna el, mint a Hupikék Törpikékről (Ranasmurfin).

 

  1. Keresd a proteingazdag élelmiszereket!

A megemelt fehérjetartalom segíti az éhség legyőzésében! Egy kutatás szerint azok, akik több fehérjét fogyasztottak a napi energiaszükségletükön belül, kevesebbet ettek. Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a fehérjék segítenek elégetni a kalóriákat, a magas proteintartalmú étrend 20-30%-kal is emelheti az anyagcserét. Ezek után nem meglepő, hogy az egyik legsikeresebb fogyókúrás módszer a magas fehérjetartalmú diéta.

 

Ma már léteznek magasabb proteintartalommal bíró élelmiszerek is. Ezeknek a termékeknek Nyugat-Európában és Amerikában is egyre nagyobb piaca van az egészséges táplálkozás térhódítását követően. Magyarországon pedig a Parmalat Fit tejital tölt be úttörő szerepet, amely idén tavasszal érkezett a boltokba.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autofágia. Hallottál már róla?

 Meghatározza, meddig élünk Az utóbbi időben egyre többet beszélnek az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat. A legegyszerűbb meghatározás az autofágiára az önfogyasztás , mellesleg szó szerint ezt is jelenti a kifejezés. Ez arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével ismét közelebb juthat a sejt az optimális működéshez. Megfelelő önfegyelemmel és előrelátással hatást gyakorolhatunk az autofágiára.  Az autofágia nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen jól élünk, de talán azt is, hogy mennyi ideig - írja az MBG Health. Ha...

Az időszakos böjtölés előnyei

Az időszakos böjtölés előnyei Talán a kelleténél több pozitív hatást is tulajdonítanak az időszakos böjtölésnek, mint amivel az valóban rendelkezik. A legtöbb előny úgy érzem egy kicsit eltúlzott, illetve én csak moderáltan tapasztaltam azokat. Persze vannak olyan hatások, amelyeket csak hosszú távon jelentkeznek. Ezekre még várok… Fontos megemlíteni, hogy a böjtöléssel kapcsolatos kutatások jelentős része vagy  kis mintán, vagy állatokon végzett kísérletek . Nem azt mondom, hogy a felsorolt pozitív hatások hazugságok lennének, hanem a mértékük sokkal csekélyebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.  Az impozáns lista olvasása után tehát ne válj kultikus böjthívővé és kezdj vizespalackok beszerzésébe miközben kipakolod a hűtőszekrényed tartalmát. Kezeld helyén az előnyöket. Az időszakos böjtölés egy nagyszerű táplálkozási módszer, de nem csodapirula. A rövid szolgálati közlemény után pedig lássuk, milyen előnyökkel kecsegtet a böjtölés: 1. Serkentheti a növekedési hor...

Bulgur

Miért olyan egészséges a bulgur?   közel-keleti köret titkai. Minden, amit a bulgurról tudni érdemes. A bulgur, más néven „török rizs” nem más, mint tört búza, melyet a közel-keleti konyha több ezer éve használ köretként. Egyszerűen elkészíthető, tápláló és nagyon egészséges, nem véletlen tehát, hogy sokan ajánlják ételeink kísérőjeként a rizs helyett. A Healthline cikke összeszedte, miért is jó nekünk a  bulgur . Csupa rost és tápanyag A bulgur szárított, összetört búzaszemekből áll, elkészítéséhez leggyakrabban durumbúzát használnak, de más fajták is szóba jöhetnek. Az előfőzéskor a meghántolt búzaszemeket először lepárolják, majd kiszárítva összetörik őket. Az üzletekben már ilyen kész állapotban kapható, ezért otthon elegendő, ha leöntjük forró vízzel, majd hagyjuk, hogy jól megszívja magát vele. A rizzsel ellentétben a szemek nem ragadnak össze. A bulgur teljes kiőrlésű gabonának számít, vagyis a búzaszemek egészét fogyasztjuk. Natúr formában vagy ízesítv...