Ugrás a fő tartalomra

Jó vs. rossz szénhidrátok: te ismered a különbséget?



Ellentétben a mostanában bizonyos körökben eléggé felkapott „zéró ch-tolerancia” elmélettel, a szénhidrátok fontos alapkövei nem csak az egészséges táplálkozásnak, meg úgy általában, az emberi életnek. A szénhidrátokra szükségünk van, mivel a bevitt energia 50-70 %-át (!) ezek biztosítják, a szénvázat adják a különböző bioszintézisekhez, így részt vesznek az öröklött tulajdonságokat meghatározó dezoxiribonuklein-sav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS), valamint a nem nélkülözhetetlen aminosavak, a zsírsavak, valamint a kötőszövet felépítésében, a nyálkahártyák védelmében, továbbá mint glükoproteinek és glükolipidek a sejtmembránok alkotói és ezáltal szerepet játszanak a sejt-sejt felismerésben.

Akkor miért a nagy ellenségeskedés?

A kép nem fekete vagy fehér. Nem minden szénhidrát ugyanolyan ugyanis, vannak „jó szénhidrátok” és „rossz szénhidrátok”. Ha egészségesen akarunk étkezni, ami segít kialakítani az egészséges testsúlyt, a megfelelő energiaszintet és az ideális emésztést, nem árt, ha tartózkodunk azoktól az ételektől, amelyek rossz szénhidrátokat tartalmaznak.

De honnan tudhatjuk, melyik a jó és melyik a rossz szénhidrát?

A válasz egyszerű – és mégis bonyolult.

Vannak egyszerű és összetett szénhidrátok

A szénhidrátoknak három fajtáját különböztetjük meg: a cukrokat, a keményítőket és a rostokat. Ezeket egyszerűnek, vagy összetettnek nevezhetjük aszerint, milyen a kémiai felépítésük és hogyan dolgozza fel a szervezetünk. Az egyszerű szénhidrátok könnyen emészthető, alapvető cukrokból állnak, ami fontos energiaforrás lehet. Néhány ilyen cukor természetesen előfordul például a gyümölcsökben és a tejben, míg a finomított vagy feldolgozott cukrot gyakran az édességekhez, süteményekhez és különböző italokhoz adják hozzá. Ha leveszünk a boltban a polcról egy terméket, a címkén több különböző néven is szerepelhet a finomított cukor, mint például barna cukor, kukorica édesítőszer, kukorica szirup, fruktóz, glükóz, maltóz, maláta szirup, trehalóz, szacharóz és méz.

A komplex szénhidrátok, amelyeket teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben és keményítőtartalmú zöldségekben találhatunk, hosszabb cukormolekula-láncokat tartalmaznak, amelyek lebontása és felhasználása általában több időt vesz igénybe a testnek. Ezek viszont sokkal kiegyensúlyozottabb energiaszintetet biztosítanak.

Az egyszerű szénhidrátok

Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy minden egyszerű szénhidrát rossz szénhidrát, pedig nem. Inkább az a fontos, milyen ételből vesszük magunkhoz. A gyümölcsök és zöldségek például kiváló természetes vitamin és ásványianyag források, pedig egyszerű szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek alapcukrokból állnak. Persze a gyümölcsök és a zöldségek drasztikusan különböznek az „egyszerű” szénhidrát-kategória többi ételétől, például a hozzáadott finomított cukros süteményektől és nasiktól. A gyümölcsök és a zöldségek rostjai megváltoztatják a cukor feldolgozásának módját a szervezetünkben, valamint lassítják az emésztést, ezáltal az összetett szénhidrátokhoz hasonlónak tekinthetőek.

Az alábbi ételekben és italokban találhatóak olyan egyszerű szénhidrátok, amelyeket nem célszerű fogyasztanunk:

  • üdítők
  • cukorkák
  • kekszek
  • sütemények
  • energiaitalok
  • jeges tea és limonádé
  • jégkrém

 

Az összetett szénhidrátok

Az összetett szénhidrátokat általában egészségesebbnek tartják, mivel az ezekben található cukrot hosszabb időn keresztül bontja le a szervezetünk. Ez azt jelenti, hogy hullámvölgyek és hullámhegyek helyett folyamatos, és kiegyensúlyozott cukormennyiséget tudunk feldolgozni, ami több energiával lát el a nap folyamán.

Az összetett szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerekben általában több a rost, a vitamin és az ásványi anyag, mint az egyszerű szénhidrátokat tartalmazókban. Persze figyelnünk kell arra, hogy a teljes kiőrlésű gabonákat (pl. teljes kiőrlésű liszt, quinoa, barna rizs, árpa, kukorica, zab) fogyasszuk a finomított gabonák helyett (pl. fehér kenyér, fehér rizs, tészta, sütemény).

Az alábbi összetett szénhidrátokat tartalmazó ételeket érdemes az étrendünkbe építeni:

  • teljes kiőrlésű búzából készült kenyér, liszt és tészták
  • barna és vadrizs
  • árpa
  • quinoa
  • krumpli
  • kukorica
  • hüvelyesek (pl. fekete bab, csicseriborsó, és lencsefélék)

Tehát amennyiben nem jut hirtelen eszedbe, hogy egy szénhidrátdús ételt megehetsz-e vagy sem, jusson eszedbe: minél több cukor van valamiben, és minél kevesebb rost, vitamin és ásványianyag, az az étel annál kevésbé jó neked. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autofágia. Hallottál már róla?

 Meghatározza, meddig élünk Az utóbbi időben egyre többet beszélnek az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat. A legegyszerűbb meghatározás az autofágiára az önfogyasztás , mellesleg szó szerint ezt is jelenti a kifejezés. Ez arra a természetes folyamatra utal, amelynek során a sejtek szétszedik és kitakarítják a felesleges vagy működésképtelen elemeiket. A már nem hatékony vagy rosszul működő sejtszervek, fehérjék és különféle törmelékek eltüntetésével ismét közelebb juthat a sejt az optimális működéshez. Megfelelő önfegyelemmel és előrelátással hatást gyakorolhatunk az autofágiára.  Az autofágia nemcsak azt határozhatja meg, hogy milyen jól élünk, de talán azt is, hogy mennyi ideig - írja az MBG Health. Ha...

Az időszakos böjtölés előnyei

Az időszakos böjtölés előnyei Talán a kelleténél több pozitív hatást is tulajdonítanak az időszakos böjtölésnek, mint amivel az valóban rendelkezik. A legtöbb előny úgy érzem egy kicsit eltúlzott, illetve én csak moderáltan tapasztaltam azokat. Persze vannak olyan hatások, amelyeket csak hosszú távon jelentkeznek. Ezekre még várok… Fontos megemlíteni, hogy a böjtöléssel kapcsolatos kutatások jelentős része vagy  kis mintán, vagy állatokon végzett kísérletek . Nem azt mondom, hogy a felsorolt pozitív hatások hazugságok lennének, hanem a mértékük sokkal csekélyebb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.  Az impozáns lista olvasása után tehát ne válj kultikus böjthívővé és kezdj vizespalackok beszerzésébe miközben kipakolod a hűtőszekrényed tartalmát. Kezeld helyén az előnyöket. Az időszakos böjtölés egy nagyszerű táplálkozási módszer, de nem csodapirula. A rövid szolgálati közlemény után pedig lássuk, milyen előnyökkel kecsegtet a böjtölés: 1. Serkentheti a növekedési hor...

Bulgur

Miért olyan egészséges a bulgur?   közel-keleti köret titkai. Minden, amit a bulgurról tudni érdemes. A bulgur, más néven „török rizs” nem más, mint tört búza, melyet a közel-keleti konyha több ezer éve használ köretként. Egyszerűen elkészíthető, tápláló és nagyon egészséges, nem véletlen tehát, hogy sokan ajánlják ételeink kísérőjeként a rizs helyett. A Healthline cikke összeszedte, miért is jó nekünk a  bulgur . Csupa rost és tápanyag A bulgur szárított, összetört búzaszemekből áll, elkészítéséhez leggyakrabban durumbúzát használnak, de más fajták is szóba jöhetnek. Az előfőzéskor a meghántolt búzaszemeket először lepárolják, majd kiszárítva összetörik őket. Az üzletekben már ilyen kész állapotban kapható, ezért otthon elegendő, ha leöntjük forró vízzel, majd hagyjuk, hogy jól megszívja magát vele. A rizzsel ellentétben a szemek nem ragadnak össze. A bulgur teljes kiőrlésű gabonának számít, vagyis a búzaszemek egészét fogyasztjuk. Natúr formában vagy ízesítv...